OGY - Krónika 2. rész (katonai missziók)
A szomáliai biztonsági erők képzése, valamint a közép-afrikai béketeremtés érdekében elindított katonai missziókban való szerepvállalás jelentéseit vitatta meg szerdai ülésén az Országgyűlés. Magyarország részvételét a Jobbik kivételével minden párt támogatta.
HM: fontosak a katonai szerepvállalásaink
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára beszámolt arról, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2014 áprilisában tett javaslatot a közép-afrikai misszióra, amelynek létszámát előbb szűk 12 ezer főben maximálta, majd azt mintegy ezer fővel megnövelte. Megjegyezte: az ásványkincsekben és termőföldben gazdag egykori francia gyarmat a világ egyik legszegényebb országa, a stabilitás megteremtése pedig elengedhetetlen.
Az államtitkár is szükségesnek ítélte a tevékenység meghosszabbítását, amelyben Magyarországról három fő vesz részt, a kormány döntése értelmében pedig a jövőben is legfeljebb négyen vehetnek részt abban.
A szomáliai misszióról szólva közölte: a helyi biztonsági erők kiképzését célzó tevékenységet 2010 óta végeznek a térségben, amelyben hazánk tíz, illetve húsz fővel vesz részt. Nairobiban összekötő iroda jött létre, tekintettel Kenyára.
Fidesz: tapasztalatszerzést is szolgál a részvétel
Vas Imre (Fidesz) szerint a nemzetközi missziókban való részvétel során szerzett tudás elengedhetetlen a magyar katonák számára. Több mint 100 katona dolgozik a NATO vagy az uniós missziókban, szerte a világban - mutatott rá.
Hozzátette: hazánk aktívan részt akar venni az unió közös kül- és biztonságpolitikai törekvéseinek megvalósításban. A magyar honvédség tagjai jelen vannak a világ különböző részén zajló békeműveletekben, és éles helyzetekben is részt vesznek.
Megerősítette: a Fidesz támogatja a tárca előterjesztését.
MSZP: a béketeremtő tevékenység elengedhetetlen
Demeter Márta (MSZP) felidézte a missziók történetét, majd azt, hogy azok mandátumát többször is meghosszabbították. Az MSZP eddig is támogatta ezeket, és a jövőben is ezt teszi - hangsúlyozta. Elengedhetetlennek nevezte azokat a nemzetközi erőfeszítéseket, amelyek célja a béketeremtés. Hangsúlyosan szólt azokról a biztonsági kockázatokról, amelyeket a tárgyalt missziók kívánnak felszámolni.
Fontosnak tartotta ugyanakkor az érintett térségek további, társadalompolitikai, szociális segítését is, a radikalizálódás elkerülése érdekében.
Egyetértett azzal, hogy a missziókban való részvétel nélkülözhetetlen tapasztalatot biztosít a magyar katonáknak. Szerinte ugyanakkor a technikai eszközök itthoni modernizációjára is szükség lenne. Szólt arról is, hogy jelenleg 5500 fős a létszámhiány a honvédségnél, meg kellene kezdeni ennek pótlását - javasolta.
Jobbik: a részvételről a parlamentnek kellett volna döntenie
Gyöngyösi Márton (Jobbik) emlékeztetett: pártja nem szokta támogatni a nemzetközi katonai misszióban való magyar részvételt, ezzel pedig a döntéshozókat bírálják. Nem értenek ugyanis egyet azzal, hogy a kormány a kérdést magához ragadta, elvéve a parlamenttől, és gyorsított eljárásban dönt azokról. Szerinte alkotmányos joga lenne a parlamentnek az erről szóló döntés, ezért már az alaptörvény módosítását is kezdeményezték - mutatott rá.
A hadászati szempontok legitimitását a képviselő nem vitatta, ahogy azt sem, hogy a honvédségnek tapasztalatszerzésre van igénye, ugyanakkor szerinte más szempontokat is figyelembe kellene venni, például külügyi, nemzetbiztonságiakat.
Feltette a kérdést: mennyit ér a haditechnikai fejlettség a nemzetközi terrorizmussal szemben? Szerinte azért kell évről évre meghosszabbítani a missziókat, mert nem érik el a kitűzött céljukat.
Hiányolta a stratégiát, szerinte a nyugati országokban mind retorikában, mind tettekben káosz és zűrzavar van a nemzetközi missziókkal kapcsolatban.
Úgy ítélte meg: nem ilyen módon kell meghozni a döntéseket a nagyhatalmi elvárásoknak való megfelelésről. Kijelentette azt is: a szomáliai szerepvállalásban a magyar nemzeti érdeket "nagyítóval sem lehet felfedezni".
Az LMP elfogadja a közös szerepvállalásokat
Sallai R. Benedek, az LMP vezérszónoka mindkét beszámolót támogatásáról biztosította, szerinte azok kulcsszerepet töltenek be mindkét ország biztonságának megerősítésében. Jelezte: elfogadják a közös szerepvállalást és az uniót fő partnernek, humanitárius segítségnyújtónak tartják.
Az ellenzéki politikus azt kérte a honvédelmi tárcától, hogy törekedjen a létszám fenntartására és a források növelésére, a fejlesztési forrásokból teremtsen lehetőséget arra, hogy minden háttér adott legyen a katonák munkájához.
Azt is megfogalmazta, hogy a problémákat a gyökerüknél kell kezelni és nem a "cső végén" a honvédség erőforrásaival. A migrációs gócpontokon a szerepvállalás növelése hozzájárul a megelőzéshez - hangoztatta.
Fidesz: a honvédség erősítése a következő idők egyik fő feladata
Turi-Kovács Béla (Fidesz) a következő idők egyik fő feladataként jelölte meg a honvédség erősítését. A történelmi gyökerekről szólva kiemelte, hogy a mostani konfliktusok döntő része a gyarmatosításkor keletkezett és Magyarország nem vett részt azok kirobbantásában, ugyanakkor az ország védelme csak a szövetségi rendszeren belül lehetséges.
HM: a katonák komoly képzettségre tettek szert
Vargha Tamás zárszavában az MSZP által említett problémák gyökerét Juhász Ferenc miniszterségével azonosította és a missziós képességek megtartása mellett foglalt állást. Kiemelte, hogy Magyarország népszavazással döntött a NATO-csatlakozásról, ami erős közjogi felhatalmazást ad a szövetségi rendszerből fakadó döntésekre vonatkozóan.
Azt is mondta: a missziókban a magyar katonák olyan képzettségre ettek szert, ami a migránsválság idején is hasznosítható.
