Krónika 1. rész (közjogi jogi személyek határozatai)
Az egyes közjogi jogi személyek határozatainak érvénytelenségével kapcsolatos szabályokat módosítja az a fideszes képviselők által kezdeményezett törvénymódosítás, amelyet szerdán vitatott meg az Országgyűlés.
Közjogi jogi személyek határozatai
Gulyás: világossá válik a jogalkotói szándék
Az egyes közjogi jogi személyekkel összefüggő törvények módosításának általános vitájában az egyik előterjesztő, Gulyás Gergely (Fidesz) azt mondta, a javaslat egyértelművé teszi, hogy egyes közjogi jogi személyek, például kamarák határozatainak érvénytelensége esetén a bíróságnak nem megsemmisíteni kell a döntéseket, hanem hatályon kívül kell helyezni azokat. Mint mondta, a határozatok megsemmisítése a visszamenőleges hatályra vonatkozó vitákat indítana el.
A törvénymódosítás indokoltságát a Budapesti Ügyvédi Kamara tavalyi tisztújítási határozatainak bírósági megsemmisítésével is magyarázta, illetve azzal, hogy nem alakult ki egységes bírói joggyakorlat.
A képviselő, aki az Országgyűlés alelnöke is, elmondta, a javaslat másik része szerint a bírósági eljárás alatt végig vizsgálni kell, hogy megvan-e a fél perbeli legitimációja. Hozzátette: a keresetindítási jog megszűnik azzal, ha valaki már nem tagja a közjogi jogi személynek, így a bíróságnak a peres eljárást meg kell szüntetnie.
Gulyás Gergely szerint a módosítással a bírósági jogalkalmazást segítik úgy, hogy világossá teszik a jogalkotói szándékot, ami megegyezik a többségi bírósági gyakorlattal is.
Ha jogegységi határozattal akarnák rendezni a kérdést, arra akár évekig várni kellene, ez pedig jogbizonytalanságot okozna - mondta.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a kormány támogatja az előterjesztést.
Képviselői felszólalások
Répássy Róbert (Fidesz) szerint ezt a problémát jogalkalmazással nem lehet megoldani, ezért van szükség jogalkotásra. Értékelése szerint a módosítással segítik a jogalkalmazás, az egységes bírói gyakorlat kialakítását, és a polgárok számára is egyértelműbbé teszi a jogaik gyakorlását.
Bárándy Gergely (MSZP) a felvetett kérdéseikre adott válaszoktól tette függővé a javaslat támogatását. Azt kérdezte, hogy egyetért-e módosítással az ügyvédi kamara. Azon az állásponton volt, hogy a jogrendszer megóvása érdekében nem kellene törvényt módosítani, ez a kérdés bírósági jogértelmezéssel megoldható. Az igazságügyi miniszter tárgyaljon a Kúria elnökével a kérdés rendezése érdekében, hogy ne kelljen törvényt módosítani - javasolta.
Értékelése szerint a perbeli jogképesség vizsgálatával tovább korlátozzák a jogorvoslathoz való jogot.
A KDNP-s Vejkey Imre úgy látta, az új polgári törvénykönyv hatályba lépése óta felmerült értelmezési kérdéseket rendezi a javaslat.
Gyüre Csaba (Jobbik) támogathatónak nevezte a határozatok érvénytelenségével kapcsolatos szabályok pontosítását. A perindítással kapcsolatban azonban jelezte, hogy módosító indítványt fognak benyújtani, mert a jelenlegi javaslatnak szerintük vannak buktatói.
Mint mondta, módosító indítványuk arra vonatkozik, hogy tag kizárása esetén a pert tovább lehessen folytatni. Ennek különösen kártérítés esetén van jelentősége - magyarázta.
A fideszes Turi-Kovács Béla szerint foglalkozni kell azzal, hogy törvénymódosítással kell-e rendezni ezt a kérdést. Mint mondta, ez a módosítás nem jár azzal a kockázattal, hogy sérül a jogrendszer egysége, ezért támogatható.
Zárszavában Gulyás Gergely elmondta, hogy sportszövetségek és gazdasági kamarák keresték meg, de az ügyvédi kamarával nem vette fel a kapcsolatot, mert a bíróságon lefolytatott vitákból szerinte látszik a kamara véleménye. Ugyanakkor nem látta akadályát, hogy megkeressék a kamarát.
Jelezte azt is, hogy megfontolják a Jobbik módosító indítványát.
A politikus szerint a javaslat a közjogi jogi személyek működésében biztonságot hozhat, jogellenesség esetén perbeli fellépésre a jövőben is lesz lehetőség, de a teljesen oktalan perindítás meggátolja.
