Gedeon napja van. | 2024.03.28

OGY - Krónika 11. rész (akkreditáció, pénzügyi közvetítői rendszer)

2015-11-17 16:18:14

 Az Országgyűlés kedden délután a nemzeti akkreditációról szóló törvényjavaslatot majd a pénzügyi közvetítői rendszer módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta. 

        
    Képviselői felszólalások
    
    Szilágyi György (Jobbik) a korábbi testület megszüntetését kifogásolta, szerinte elég lett volna az újraszabályozás. Jelezte: az akkreditációs folyamatok lassulásától, leállásától, a jogorvoslati lehetőségek szűkülésétől tart 2016. január 1-jét követően. Az ellenzéki politikus nemzeti érdeknek nevezte az új rendszer működését.
    Gúr Nándor (MSZP) értékelése szerint a kormány olyan úton halad előre, ami nem hoz hasznot. Mint mondta, az akkreditációs rendszer lebontása zajlik. Hozzátette: a jogutódlással összefüggésben is felmerülnek problémák. Erős csúsztatásnak minősítette, hogy egy új, egységes rendszer épül, és bírálta, hogy a jogszabály még hatályba sem lépett, már módosítják.
    
    Tállai: nem valósak a kritikák
    
    Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára zárszavában azt mondta: nem igaz, hogy nem tartanak kapcsolatot az uniós akkreditációs intézményrendszerrel, a jogszabály-módosítás éppen annak az eredménye.
    Kifejtette, hogy a köztestület megszűnik, mert az nem alakulhat át költségvetési szervvé, viszont a helyét átvevő intézmény minden szerződést és vállalt kötelezettséget továbbvisz.
    Kiemelte azt is, hogy a határidők 30-40 százalékkal rövidülnek, a költségeket pedig 10-15 százalékkal csökkenteni kívánják.
    Az államtitkár visszautasította a jogorvoslat szűkülését is, jelezve, hogy külön iroda működik majd a másod fokú elbírálásra.
    
    A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények módosítása
    
    Tállai: uniós irányelvek átültetéséről van szó
    
    Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára uniós irányelvek átültetésével indokolta a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőit érintő törvények módosítását, kiemelve, hogy az előírásokat a hazai pénzügyi szektor sajátosságaihoz igazítják.
    Kifejtette, hogy a nyugdíjbiztosítási, a tőkepiaci és a hitelintézeti szektor szabályait módosítják.
    A nyugdíjbiztosítással összefüggésben a személyhez kötődő egyéni megtakarítások szerepének növekedéséről, új öngondoskodási formákról beszélt, a tőkepiaci szabályozás pedig a befektetői alapokat és alapkezelőket érinti. A szankciós szabályok és új feladatok rögzítése miatt a jegybankról szóló törvény módosítása is szükséges - tette hozzá.
    Az államtitkár jelzáloghitelekre vonatkozó irányelvet nevezte a legfontosabbnak, célként megjelölve a háztartások túlzott eladósodásának megakadályozását. Az új szabályozás a marketingtevékenységet is érinti, a reklámokban például fel kell tüntetni a thm mértékét, hogy más termékekkel összehasonlítható legyen. Ez hozzájárul a hitelezők és hitelfelvevők felelős, tájékozott magatartásának erősödéséhez - mondta Tállai András, aki szerint a módosítások a szektor iránti bizalom erősítését is szolgálják.

    Fidesz: igen a javaslatra

    Szatmáry Kristóf, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a bankoknál indokolt az állam folyamatos monitoringja, hiszen az elmúlt évek piaci válsága arra mutatott rá, milyen fontos a pontos szabályozás. A túlzott hitelkihelyezés és a magas kockázatvállalási hajlandóság a pénzügyi tájékozatlansággal párosulva nagyon komoly folyamatokat tud elindítani - rögzítette.
    Hozzátette: a pénzügyi világban jelentkező hitelezői, likviditási nehézségek nemcsak egy ágazatban okoznak problémát, hanem tovább terjednek más szektorokra is.
    Kitért a javaslattal összefüggő uniós irányelvekre, és rögzítette: szigorodnak a szankciós szabályok, szélesednek a felügyeletnek adott jogkörök.

    MSZP: tartózkodás a javaslatra

    Mesterházy Attila, az MSZP vezérszónoka kiemelte: az elmúlt évek fontos tapasztalata volt, hogy a hitelt felvevők nem mindig rendelkeztek a törlesztéssel összefüggő információkkal, s fontos, hogy az ehhez kapcsolódó tájékoztatás pontos legyen. 
    Kitért többek között az országos betétbiztosítási alapot érintő módosításokra, majd úgy összegzett: a javaslat túlnyomó többsége az uniós irányelvekkel összhangban javítja a pénzpiac működését, a fogyasztók tájékoztatását, segíti az anomáliák kiküszöbölését.
    Szóvá tette, hogy a jegybank tovább erősödik, és ezt nagy aggodalommal szemlélik Matolcsy György jegybankelnök tevékenységét is. Ezért az MSZP tartózkodni fog a szavazásnál - jelezte.
    
    KDNP: igen a javaslatra

    Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka ismertette a javaslat legfontosabb elemeit, és kiemelte: a KDNP támogatja az előterjesztést.

    Jobbik: vannak támogatható elemek

    Z. Kárpát Dániel azt mondta, egy-két éve kitörő örömmel fogadták volna a javaslat egyes részeit. Szerencsétlen, hogy most saláta-javaslatként tárgyalnak róla - közölte. Kiemelte: 100 milliárdos piacról beszélnek, amelynek tagjai kifosztottak magyar embereket, vagy hozzájárultak a kifosztásukhoz. Úgy látta: a devizahitelesek helyzetének rendezetlen módja a mai napig kiszárítja a gazdaságot, és otthagyta nyomát az ingatlanpiacon is. Hiányolta a megfelelő fogyasztóvédelmi razzia meglétét is.
    A jegybank esetében felmerül a kérdés, hogy a 100 milliárdos nyereségét miért nem fordították egy kártérítési alapra, és azok kártalanítására, akiket például kilakoltattak. Üdvözölte, hogy az ügyfél kérésére tájékoztatást kell adni és közvetítői díjnak lesz egy plafonja. Jó, hogy a díjat  a futamidő során arányosan kell fizetni - jegyezte meg. 
    A Jobbik lát támogatható elemeket a javaslatban - mondta a politikus, és arra biztatta a kormánypártokat, építsék ki a fogyasztóvédelmi rendszert.

    Az általános vitát az elnöklő Sneider Tamás lezárta.