Hernádi: az olajipar mellett más fejlesztési lehetőségeket is keres a Mol-csoport (1. rész)
A Mol-csoport tovább erősíti a kelet-közép-európai régióban elfoglalt pozícióját, miközben a hosszú távú növekedés érdekében az olajipar mellett más lehetőségek kiaknázására is egyre nagyobb figyelmet fordít - mondta a magyar olajkonszern elnök-vezérigazgatója az MTI-nek adott interjúban.
Hernádi Zsolt úgy vélte, bár az olaj lehetőséget teremtett a jelentős piaci szerepvállalás megszerzésére, az iparon belüli növekedési lehetőségek több szempontból korlátozottak, a benzin és a gázolaj értékesítését erősen befolyásolja a logisztikai költséghatás, hogy milyen messzire érdemes a termékeket szállítani. Mindeközben egy finomítóból további mintegy 50 különböző termékfajta jön ki, ami felhasználható részben a Mol vegyipari üzemeiben, valamint több mint 40 országban feldolgozott termékként értékesíthető.
A kiskereskedelmi stratégia eredményeként Magyarországon több mint 150 ezer, régiós szinten pedig mintegy 750 ezer ügyfél látogatja naponta a töltőállomásokat, s ezek alapján például felvetődhet, hogy a Mol milyen más terméket és szolgáltatást tud eladni minél több végfelhasználónak - utalt az olaj melletti potenciálokra az elnök-vezérigazgató.
Elmondta, hogy a kiskereskedelmi tevékenység régiós bővülésén túl a Mol stratégiájának már most szerves része az értéklánc-bővítés, ide tartozik például a nemrég átadott 35 milliárd forintos butadién- és az épülő műgumigyár, és az egyes üzletágak hatékonyságának, ezen belül például bevételi struktúrájának folyamatos javítása. A belső folyamatok optimalizálásához a cég, az immár nemzetközivé vált vezetéssel és szakértői gárdával közösen megfogalmazott intézkedéseket hajt végre. A legutóbbi hatékonyságnövelő program eredményeként a Mol a 2010-1014-es időszakban 500 millió dollárnyi eredményjavulást ért el a feldolgozás és kereskedelmi (downstream) üzletágban - fejtette ki. 2017-ig újabb 500 millió dolláros javulást tűzött ki célul.
Az elnök-vezérigazgató hozzátette, hogy az optimalizáció a kutatás-kitermelési (upstream) szegmensben is folyamatos, így például az érett - a termelési csúcsán túl lévő - mezők termelésének fokozása érdekében tett lépések azt eredményezték, hogy az előre jelzett 5 százalék helyett csak 1 százalékkal csökkent a magyar mezők kőolaj-kitermelése az idei első három negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. Az új, norvég akvizíciókkal pedig a Molban korábban hiányzó tengeri kutatási tudás megszerzésére törekszik.
Ugyanakkor az üzletágak nyeresége nemcsak a hatékonyságon múlik, hanem a finomítói árréseken és a kőolaj nemzetközi árán - jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy melyik a Mol legígéretesebb portfóliója, Hernádi Zsolt úgy válaszolt, hogy a csoport legnagyobb erőssége, hogy több lábon áll, és a kutatás-termelés és feldolgozás-kereskedelem integráltan működik.
Az olajipar több szempontból is volatilis - ingadozó -, ezért véleménye szerint nehéz előrejelzésekbe bocsátkozni és kiragadni egy-egy elemet. Példaként említette ugyanakkor, hogy 2011-ben Szíria a Közel-Kelet legstabilabb államának számított "ígéretes portfólióval". Az INA mintegy 1 milliárd dollárt költött érdekeltségének kiaknázására, azonban az országban kialakult politikai helyzet miatt mára a szíriai gázüzem számviteli értéke nullára csökkent. A kudarc szintén relatív fogalom, a közép-európai ellátásbiztonság megteremtéséért megszerzett 25 százalékos INA-részesedés 2003-ban sikernek számított, jelenleg pedig problémát jelent, jóllehet azóta a Mol részesedése a cégben nőtt és irányító jogokkal és befolyással bír - mondta.
Hozzátette: az utóbbi idők legnagyobb mértékű pénzügyi vesztesége mégis a szíriai eszközök nagy részének leírása volt, a legnagyobb siker pedig a pakisztáni upstream tevékenység. Mindemellett hangsúlyozta, hogy a Mol törzsportfóliója, és fő üzlete a kelet-közép-európai térségben van, mivel ismert környezetben kiépített logisztikával rendelkezik itt. "Itthon vagyunk otthon, fejlesztéseink nagy részét is itt költjük el" - fogalmazott. A Mol évente Magyarországon mintegy 100 milliárd forintot ruház be. A régiós növekedésnek ugyanakkor határai is vannak, a downstream üzletágban például három meghatározó piaci szereplőként működő vállalat maradt, a lengyel PKN Orlen, az OMV és a Mol. Hernádi Zsolt szerint a piac koncentráltabbá válása már versenyjogi aggályokat vetne fel, ezért ez a felosztás valószínűleg hosszú távon is így marad.
