EBRD: át kell rendezni az átalakuló térség finanszírozási modelljét
Át kell rendezni a kelet- és közép-európai átalakuló térség finanszírozási modelljét, az adósságnövelés helyett a működőtőke-bevonásra áthelyezve a hangsúlyt, mivel az a veszély fenyeget, hogy az évtized végéig több százmilliárd dollárnyi beruházás-finanszírozási hiány alakul ki az országcsoportban - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által kedden kiadott éves helyzetértékelésben.
A Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2015-2016) című elemzés szerint az EBRD számításai arra vallanak, hogy a bank működési területét alkotó gazdaságoknak jelenleg évente összesen 75 milliárd dollárnyi pótlólagos beruházásra lenne szükségük, a mostani szűkös beruházási ráták ugyanis hosszú távon fenntarthatatlanok a növekedésre gyakorolt negatív hatások nélkül.
Az EBRD szerint a 2016-2020 közötti időszakban több mint 400 milliárd dollárral kellene növelni a beruházásokra fordított tőkemennyiséget a régió gazdaságaiban a növekedési kilátások romlásának elkerülése végett.
A 2008-2009-es globális pénzügyi válság óta a közép-európai és a balti térség EU-gazdaságai, valamint a délkelet-európai országok GDP-arányosan mérve 3-4 százalékponttal kevesebb beruházást hajtanak végre, mint a velük összemérhető adottságú más feltörekvő gazdaságok. A keletebbre fekvő európai átalakuló gazdaságokban, illetve a kaukázusi régióban ez a különbség eléri a 7 százalékpontot - áll az EBRD kedd este Londonban ismertetett éves jelentésében.
Ebben a környezetben - és tekintettel arra is, hogy az EBRD működési területének sok országában a kis- és középvállalati szektorok hitelellátási szűkösségtől szenvednek - meglepőnek tűnhet, hogy a pénzügyi szektoron kívüli ágazatok, köztük a kormányok, a háztartások, valamint a vállalatok összesített, régiós átlagolású adósságrátája a 2007-ben mért 98 százalékos GDP-arányos szintről 2014 végéig 123 százalékra nőtt.
Az adósságráták a világgazdaság más régióiban is felduzzadtak, ám a globális szintű átlagos növekedés a GDP-érték arányában 17 százalékpont volt a vizsgált időszakban, az európai átalakuló térségben ugyanakkor 25 százalékpont - áll a keddi EBRD-jelentésben.
A Magyarországról szóló fejezetben az EBRD azt jósolja, hogy a magyar hazai össztermék a tavaly elért 3,7 százalékos növekedés után az idén és jövőre is 2,5 százalék körüli ütemben bővül. A bank e növekedési ütemeket is "tiszteletre méltónak" nevezi, hangsúlyozva, hogy a magyar gazdaság jelenlegi növekedési teljesítménye még mindig meghaladja a gyenge beruházási ráták hosszú időszakának figyelembevételével becsült trendnövekedési - vagyis az inflációs nyomás erősödésének kockázata nélkül, hosszabb időtáv átlagában elérhető GDP-bővülési - potenciált.
Az EBRD szerint a magyar kormánynak kiszámíthatóbb működési kereteket kell biztosítania a bankszektor számára. A jelentés kiemeli ugyanakkor, hogy a kormány éppen erre tett vállalást az EBRD-vel ez év elején aláírt memorandumban, amely a bankszektorra kivetett adóterhek csökkentését célozza a jövő évtől.
