Osztrák belügyminiszter: a kerítés önmagában nem rossz dolog
Az osztrák belügyminiszter szerint a kerítés önmagában nem rossz dolog, ha nem az ország bezárásának szándékával húzzák fel a határra.
Johanna Mikl-Leitner az ARD német országos közszolgálati televízió Anne Will című politikai vitaműsorának szerda késő esti adásában elmondta: az a fő gond, hogy "egyszerűen túl sok menekült jön hozzánk", ezt a helyzetet pedig Németország idézte elő azokkal a "jelzésekkel", amelyek az üzenetet hordozzák, hogy "mindenkit szívesen látunk".
Ilyen üzenet volt a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) augusztus 25-ei bejelentése arról, hogy nem küldenek vissza szíriai menedékkérőket más uniós tagállamokba. Ez vezetett a menekülthullám fölerősödéséhez.
Tízezrek keltek útra, mert "mindenki azt gondolta, hogy meghívót kapott". Ezt a folyamatot föl kell tartóztatni, "bele kell taposni a fékbe" és "a szíveslátás korlátok nélküli kultúrájáról" át kell térni egy olyan kultúrához, amelyet a mértéktartás jellemez - fejtette ki a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa.
Ausztria a menekülthullám fölerősödése miatt igen nehéz helyzetbe és kettős nyomás alá került, mert nemcsak tranzitország, hanem célország is - tette hozzá Johanna Mikl-Leitner, rámutatva, hogy míg Németországban ezer lakosra 3,8 menedékjogi kérelem jut, Ausztriában 6,5, és naponta 500-600 újabb kérelem érkezik.
Hangsúlyozta: Ausztria ragaszkodik a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini előírások betartásához - amelynek alapján főszabály szerint annak a rendszerben részt vevő uniós tagállamnak kell lefolytatnia az eljárást, amelyben az adott menedékkérő belépett az EU-ba - , így minden most érkező kérelmezőnek számolnia kell azzal, hogy a menedékjogi eljárás keretében visszaküldik Szlovéniába vagy Horvátországba. Elmondta, hogy folytatnak menedékkérők Bulgáriába, Romániába visszaküldésére irányuló eljásárokat, és korábban menedékkérők Magyarországra visszaküldésére irányuló eljárásokat is folytattak.
Rámutatott, hogy ugyan minden rászorulónak van joga a menedékhez, de ahhoz egy menedékkérőnek sincs joga, hogy bevándoroljon a számára "gazdaságilag leginkább vonzó" országba a védelemhez fűződő jog érvényesítése céljával.
Ezzel kapcsolatban a műsor egy másik vendége, Thomas Oppermann, a Németországban a CDU/CSU konzervatív pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetője kijelentette: gondoskodni kell az uniós külső határok védelméről, meg kell akadályozni, hogy emberek tömegesen, ellenőrizetlenül ömöljenek be az EU-ba.
A közösségnek képessé kell válnia arra, hogy "ellenőrizze, ki jön be és ki nem jön be a határán". Ez azonban "nem jelentheti Európa bezárkózását", ezért a dublini rendszer helyére egy új menekültügyi szisztémát kell állítani, amelynek keretében az EU "kontingenseket" fogad be.
A kontingensek összeállításában és áttelepítésében az ehhez leginkább értő szervezettel, az ENSZ menekültügyi főbiztosságával (UNHCR) kell együttműködni - mondta az SPD frakcióvezetője.
A menekülteket "be kell hozni" az EU-ba - hangoztatta Thomas Oppermann.
Johanna Mikl-Leitner is hasonló gondolatokat fogalmazott meg, korábban több alkalommal kifejtett nézeteit megismételve elmondta, meg kell fontolni "új rendszerek" kialakítását, hogy a válságövezetekből "legális utak vezessenek Európába".
A műsorvezető Anne Will azon kérdésére, hogy az osztrák-szlovén határon magyar mintára telepítendő kerítés megfelelő eszköz-e a helyzet kezelésére, az osztrák belügyminiszter kijelentette, hogy "Ausztria és Orbán (Viktor miniszterelnök) összehasonlítása teljes tévedés", mert a magyarországi kerítés "a bezárkózást szolgálja, Ausztria viszont nem akar bezárkózni".
A "kerítés a menekültek védelmét és a biztonság garantálását szolgálja, mindenekelőtt pedig az ellenőrzött, rendezett belépést Ausztriába" - hangsúlyozta Johanna Mikl-Leitner.
Arra a kérdésre, hogy egy kerítés miként védelmezi a menekülteket, azt mondta, hogy "építési intézkedésekről" van szó, amelyekre a spielfeldi határátkelőnél kialakult helyzet miatt van szükség.
Ott nagy tömegben "özönlenek" az emberek, köztük gyerekek és nők, ez pedig igen veszélyes. "Hála Istennek eddig nem történt baj" és a kormány felelőssége gondoskodni arról, hogy ne is történjen. Ezért megbízást adott egy "építési koncepció" kidolgozására a biztonság garantálása érdekében - mondta a belügyminiszter.
A koncepció a jövő hétre készül el, és a kormány majd dönt róla. Azt még nem lehet tudni, hogy rácsot, az átjárást gátló konténereket vagy éppen kerítéseket telepítenek a határra, mindenesetre "a kerítés önmagában nem rossz dolog" - mondta Johanna Mikl-Leitner.
A műsor harmadik politikus vendége, Hans-Peter Friedrich, a CDU/CSU-frakció helyettes vezetője kifejtette: érthetetlen a "kerítések démonizálása", hiszen nagyon sok ember épít kerítést a háza köré.
"Az a fontos, hogy legyen kertkapu is, ahol be lehet engedni azokat, akiket be akarunk engedni" - tette hozzá.
"Arról van szó, hogy szükségünk van egy kerítésre bejárattal együtt, hogy meg tudjuk határozni, ki jöhet be" - mondta a CSU-s politikus.
