Ukrajna-NATO-népszavazás Több mint 25 ezren kérték Porosenkót, hogy írjon ki népszavazást Ukrajna NATO-csatlakozásáról
Összegyűlt keddre a szükséges 25 ezer támogató aláírás ahhoz az elektronikus úton benyújtott állampolgári petícióhoz, amelynek szerzője kezdeményezte Petro Porosenko ukrán elnöknél népszavazás kiírását Ukrajna NATO-csatlakozásáról.
Az államfő augusztus végén írt alá rendeletet arról, hogy ezentúl az állampolgárok petíciót terjeszthetnek elé hivatalos honlapján. Amennyiben egy kérdéshez legalább 25 ezer támogató aláírás érkezik be három hónap alatt, azzal az elnöknek kötelezően foglalkoznia kell. Azután, hogy hivatala bejelenti, hogy megkezdték a felvetés vizsgálatát, az államfő tíz munkanapon belül köteles választ adni a petícióra.
A NATO-csatlakozási referendumot egy bizonyos Szerhij Baturin kezdeményezte. Kérése indoklásában leírta, hogy ő maga is, mint "több millió ukrán", támogatja országa belépését az észak-atlanti szövetségbe. Szerinte a népszavazás megrendezése "egyértelmű jelzés" lenne Ukrajna szövetségesei és ellenségei számára egyaránt.
Szeptember elején Porosenko egy interjúban arról beszélt, hogy a NATO még nem áll készen Ukrajna felvételére, és szerinte ez a kérés a jelenlegi helyzetben provokatív is lenne Kijev részéről az atlanti szövetség felé. Több ízben hangoztatta viszont az elnök azt is, hogy az ukrán társadalomban most példátlanul magas - több mint 60 százalékos - a NATO-csatlakozás támogatottsága, és ígéretet tett arra, hogy mindenképpen népszavazást tartanak az ország belépéséről a katonai tömbbe, ami egyébként kötelező is minden tagjelöltnek a csatlakozás előtt. A referendumot viszont szerinte akkor kell kiírni, amikor Ukrajna már teljesítette a csatlakozás kritériumait, és meghívást kap a szervezetbe. Porosenko korábban úgy nyilatkozott, hogy nagyjából hét év múlva lesz aktuális a népszavazás megrendezése Ukrajna NATO-csatlakozásáról.
Az ukrán elnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szeptember végi kijevi látogatásakor kijelentette, hogy az előző ukrán vezetés által képviselt katonai semlegesség politikája "bűncselekmény" volt az állam érdekeivel szemben. Viktor Janukovics, a Majdan-tüntetések nyomán hivatalából eltávolított volt elnök állította le Ukrajna NATO-csatlakozási felkészülését 2010-ben. A jelenlegi parlament tavaly decemberben fogadott el törvénymódosítást, amelyben eltörölte az ország semleges státusát, és felújította az atlanti szövetséghez való közeledést. Szeptember elején az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) új katonai doktrínát hagyott jóvá, amely megerősítette, hogy Ukrajna célul tűzte ki a belépést a NATO-ba. Porosenko az ülésen felszólalva leszögezte: 2020-ig el kell érni, hogy az ukrán hadsereg megfeleljen a NATO-csatlakozáshoz szükséges követelményeknek.
A NATO-csatlakozás egyik feltétele, hogy a csatlakozni kívánó országnak rendezett legyen a viszonya szomszédaival. Ukrajna ennek nem felel meg. Az ukrán hadsereg a múlt év eleje óta fegyveres harcokat vív az ország ország délkeleti részén oroszbarát szakadárokkal. Kijev azt hangoztatja, hogy Oroszország fegyverekkel és katonákkal támogatja a szakadárokat. Moszkva ezt tagadja, állítása szerint legfeljebb az fordulhatott elő, hogy a reguláris hadsereg szabadságon lévő katonái zsoldosként csatlakoztak a szakadárokhoz. A két ország viszonya nagyon rossz.
A közvetlenül az államfőnek benyújtható elektronikus petíció lehetősége láthatóan népszerű lett az ukránok körében. Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint egy hónap alatt több mint ezer petíció érkezett be az elnöki honlapra.
