Strasbourghoz fordul a "Férfi 40" népszavazás kezdeményezője
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása ügyében benyújtott, az Alkotmánybíróság (Ab) által alaptörvény-ellenesnek nyilvánított népszavazás kezdeményezője, mert vélekedése szerint sérült a népszavazáshoz való állampolgári joga - erről Bodnár József hétfőn tájékoztatta az MTI-t.
Mint fogalmazott, mindenképpen Strasbourgig megy, mivel kezdeményezett egy népszavazást, ami először zöld utat kapott, ám "félúton leállították".
Hozzátette: akkor tud ténylegesen a strasbourgi bírósághoz fordulni, ha kézhez kapja a Kúria október 27-i második, a népszavazást megtagadó döntéséről szóló végzést.
A Kúriának azt követően kellett megváltoztatnia június végi hitelesítő határozatát, hogy az Alkotmánybíróság szeptember 15-én megállapította: a kérdés a költségvetést érinti, ezért abban nem lehet népszavazást tartani. Idén áprilisban Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete vezető tisztségviselője magánemberként kezdeményezett népszavazást arról: a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak negyven év munka után.
Bodnár József elmondta: a jogszabálynak megfelelően, három napon belül meg fogja semmisíteni az eddig összegyűjtött 109 761 aláírást, amint kézhez kapja a Kúria döntését.
Bodnár József kitért arra, hogy a Kúria határozatában szereplő, rá kirótt, tízezer forintos eljárási illetéket nem áll szándékában megfizetni. Ezt azzal indokolta, hogy "egyszer már megnyerte ezt az ügyet, ugyanez a Kúria szakmai döntést hozva már megírta részére, hogy a döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs, az illetéket az állam viseli". Mint fogalmazott, nonszensz, hogy most azt mondják, neki kell fizetnie az illetéket.
A népszavazás kezdeményezője tájékoztatott arról is, hogy az MTI-hez is eljuttatott nyílt levélben fordult az Ab-hoz, amelyben "égbekiáltóan igazságtalannak" nevezte a testület döntését. A levélben Bodnár József kiemeli Stumpf István alkotmánybíró különvéleményét. Stumpf István nem értett egyet a Kúria döntésének megsemmisítésével, véleménye szerint vissza kellett volna utasítani a Kúria döntését megtámadó alkotmányjogi panaszt, mivel az azt benyújtók esetében nem állt fenn a törvény szerinti érintettség - áll a levélben.
