Több mint 100 országból érkeznek résztvevők a Tudomány Világfórumára Budapestre
Több mint 100 országból érkeznek résztvevők a november 4-én kezdődő 7. Tudomány Világfórumára (World Science Forum, WSF) Budapestre - mondta el szerdán Böhm Gergely, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nemzetközi kapcsolatokért felelős osztályának vezetője.
A tudományos közösség, a társadalom, a politika és a gazdaság jövőjét meghatározó aktuális kérdéseket számba vevő világtalálkozó programját ismertetve Böhm Gergely hozzátette, hogy november 4. és 7. között hat plenáris ülés és kilenc tematikus szekció várja a résztvevőket, emellett több mint tíz kísérőrendezvényt és kulturális programokat is szerveznek.
A 2003 óta kétévente megrendezett, magyar kezdeményezésre indult WSF egyik fő célja, hogy tudományosan megalapozza az emberiség előtt álló világméretű kihívásokra adható hiteles válaszokat - hangsúlyozta a főosztályvezető a fórumról rendezett szerdai sajtóbeszélgetésen. Kiemelte azt is, hogy az idei résztvevők - kiváló kutatók, nemzetközi tudományos szervezetek vezetői, tudománypolitikai döntéshozók, tudományos tanácsadók, valamint egyetemek és kutatóközpontok vezetői - között nagy számban képviseltetik magukat az angolszász világ mellett a fejlődő országok szakemberei is.
A többnapos rendezvényt november 4-én mások mellett Orbán Viktor miniszterelnök, Lovász László MTA-elnök, Flavia Schlegel, az UNESCO természettudományos főigazgatója, és Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos nyitja meg, valamint videóüzenetben köszönti az egybegyűlteket Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is.
Az ünnepélyes megnyitón adják át az UNESCO tudománynépszerűsítésért járó, indiai kezdeményezésre alapított Kalinga-díját, valamint a környezetvédelem érdekében tett erőfeszítéseket elismerő, ománi alapítású Kabúsz szultán-díját - mondta el Böhm Gergely.
A plenáris ülések programjában kiemelten szerepelnek az év végi párizsi klímacsúcshoz köthető a témák, így szó lesz a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás és a biodiverzitás kérdéseiről is. Böhm Gergely kiemelte, hogy a tanácsozáson mind a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos hivatalos ENSZ-álláspont képviselői, mind annak kritikusai számára lehetőséget adnak a felszólalásra.
Szintén hangsúlyt kapnak a tudománydiplomácia, valamint a tudomány és a társadalom kapcsolatát felölelő témák, többek között előadás hangzik el a tudományba vetett bizalom, a tudományos eredmények kommunikációja, valamint a szakpolitikai tudományos tanácsadás kérdéseiről is. Bár nem tartozik a WSF fő profiljába, de lesznek egzakt tudományos témák, a résztvevők előadásokat hallgathatnak meg az agykutatás, a lézerfizika és géntechnológia tárgyköreiben - fűzte hozzá Böhm Gergely.
A korábbi világtalálkozókkal szemben idén az előadások rövidebbek lesznek, és minden esetben félórás vita követi majd ez elhangzottakat. A közönség részvételével zajló beszélgetéseket neves tudományos újságírók fogják moderálni, így például Clive Cookson, a Financial Times tudományos rovatának szerkesztője, valamint Matt McGrath, a BBC News környezetvédelemmel foglalkozó tudósítója.
A hetedik alkalommal megrendezett WSF kísérőrendezvényei már november 3-án megkezdődnek, többek között egész napos program várja az európai tudományos újságírók konferenciájának résztvevőit, valamint november 4-én külön tanácskozáson lesz szó a globális migráció kihívásairól. Az utóbbin felszólal többek között a jordániai Királyi Tudományos Társaság elnöke, Szumaja bint al-Hasszan hercegnő, Flavia Shlegel, valamint Török Ádám, az MTA főtitkára.
A WSF november 7-én a Parlament felsőházi üléstermében zárul, ahol a szervezők szándékai szerint a világtalálkozó résztvevői olyan záródokumentumot fogadnak el, amely ajánlásokat fogalmaz meg a fenntartható fejlődés témakörében a párizsi klímacsúcs számára, emellett várhatóan kitér a tudományos tanácsadás és más témakörök kérdéseire is. A plenáris ülésen beszédet mond Áder János köztársasági elnök és Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója is - mondta el Böhm Gergely.
