Auguszta napja van. | 2024.03.29

OGY - Krónika 1. rész (napirend előtt: lakhatás, energiahatékonyság, földeladás, bevándorlás, kultúra)

2015-10-26 12:32:32

 

A lakhatás költségeiről, az energiahatékonysági programokról, az állami földek eladásáról, az illegális bevándorlásról és az elmúlt időszak kulturális fejlesztéseiről volt szó hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt.

    
    Jobbik: otthonteremtési és bérlakásépítési program kell
    
    Z. Kárpát Dániel (Jobbik) Kik kényszerülnek külföldre? Kik maradnak az út szélén? című felszólalásában arról beszélt, hogy lakhatási válság van Magyarországon, a lakhatás költségei irreális terhet jelentenek. Budapesten az albérlet árak 40-50 százalékkal emelkedtek az elmúlt másfél évben; a világhálós oldalak hatalmas árfelhajtó hatását a kormánynak kezelni kell - mondta.
    A politikus a megoldást a lakáskínálat növelésében látta állami támogatású otthonteremtési és bérlakásépítési programmal, illetve az új lakások áfájának 5 százalékra való csökkentésével.
    Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára a felszólalás címében megfogalmazottakra válaszolva azt mondta, a magyarországi elvándorlás volt a legkisebb ütemű a környező uniós tagállamokat nézve. Senki sem kényszerült elhagyni az országot - jelentette ki, majd hozzátette: a kormány a külföldön való munkavégzést lehetőségnek tekinti.
    
    LMP: a kormány most jöjjön elő a szabadságharccal!
    
    Szél Bernadett (LMP) azt kifogásolta, hogy a kormány mégsem indítja el uniós programok keretében a lakások energiahatékonysági felújítására kiírt pályázatokat. Vitatta azt, amire a kabinet hivatkozik, hogy Brüsszel nem engedi ezt a programot. Hozzátette: számos uniós tagállamban működik olyan program, amely közvetlenül a családoknak juttatja az uniós energiahatékonysági forrásokat.
    Véleménye szerint a kormány döntését az indokolja, hogy ha a családok kapnák a pénzt, akkor nehezebb lenne lenyúlni, illetve kitört az oligarchaháború és minden fillérre szükség van az új banditák feltőkésítésére. Most jöjjenek elő a szabadságharccal! - szólított fel.
    Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az energiahatékonysági pályázatokat eddig sem uniós pénzből fizették, hanem a szén-dioxid-kvótából. Magyarázatként elmondta, a kormány célja, hogy az energetikai beruházások a lehető legtöbb ember érdekét szolgálják, ez úgy érhető el, hogy az uniós támogatásokból a köztulajdonban lévő intézmények felújítását támogatják.
    Beszámolt ugyanakkor arról, hogy a lakossági célú energiahatékonysági felújításokra 100 milliárd forintos keret van, amelyből visszatérítendő, kamatmentes kölcsön kapható.
    
    MSZP: a jövő kiárusítása az állami földek eladása
    
    Harangozó Gábor István (MSZP) elmondta, a vidék elárulásának és a jövő kiárusításának tartják az állami földek eladását. Mint mondta, a kormány ki akarja árusítani az utolsó lehetőséget, amivel be lehetne avatkozni a mezőgazdaság működésébe, abba a káros folyamatba, amivel az uniós támogatáspolitika a kevésbé munkaigényes növények termesztésére ösztönöz.
    Azon véleményének is hangot adott, hogy a kormány néhány haver kezébe akarja juttatni a földeket.
    Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára azt vetette a szocialisták szemére, hogy kormányzásuk alatt bezáratták az összes feldolgozóipari üzemet. Sajtpapírokon odaadták a földeket a haveroknak, és a haszonbérleteket sem kötötték a foglalkoztatás növeléséhez, mint ahogy azt a mostani kormánytól elvárnák - mondta.
    Azt is felvetette, hogy az MSZP folyamatosan keresztbe feküdt annak, hogy a gazdák megkaphassák a földet. Majd a lengyel választási eredményeket, a baloldal parlamenti kiesését ajánlotta a szocialisták figyelmébe, hogy hova vezet a baloldali, populista politika.
    
    KDNP: Kapisztrán János jelenthet példát

    Aradszki András (KDNP) arra emlékeztetett, hogy október 23-a nemcsak az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe, hanem a magyarrá vált szent, Kapisztrán Szent Jánosé is, akinek fellépésével a 15. században Magyarország megvédte Európát a törököktől. Európában ma sem menekülthullám, hanem migrációnak álcázott megszállás folyik - hangoztatta, majd Kapisztrán példáját ajánlotta figyelembe.
    Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, az identitásnélküliség nem lehet identitása egy nemzetnek, illetve egy kontinensnek. Európa jövője a keresztény gyökerek újbóli felfedezése lehet - mutatott rá, majd arról beszélt, hogy a migránsok teljesen más értékeket vallanak, mint az európaiak.

    Fidesz: megújulnak a kulturális intézmények is a Modern városok program keretében
    
    Hoppál Péter (Fidesz) elmondta, hogy az elmúlt években főleg a fővárosi kulturális intézmények újultak meg, de most a Modern városok program keretében a vidéki városok is lehetőséget kapnak. Kiemelte, a debreceni, a kaposvári, a szolnoki és a székesfehérvári fejlesztéseket.
    A választókörzetében, Pécsen tervezett fejlesztésekről is beszélt. Közölte, hogy a Pécs kulturális főváros programban felépült infrastruktúra, illetve a Pannon Filharmonikus Zenekar működtetésére, a jelenlegi források akár megkétszerezésére készül a kormány.
    L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta, olyan kormánya van Magyarországnak, amely nem akarja szembeállítani a vidéket és a fővárost. A Modern városok program nemcsak a vidék fejlesztését, hanem a magyar kultúrát is szolgálja - hangoztatta.
    Elmondta azt is, a kormány múlt héten a Városliget további fejlesztéséről döntött: 2018-19-re fontos kulturális létesítmények jönnek létre. Példaként színház-, múzeumépítést sorolt fel, illetve megemlítette a Magyar Zene Házának építését, az állatkerti rekonstrukciót.