PSZ-felmérés: a pedagógusok körében magasabb az oltási hajlandóság, mint a társadalomban
A pedagógusok körében magasabb az oltási hajlandóság, mint a magyar társadalomban, 43 százalékuk biztosra ígéri, hogy beoltatja magát valamelyik vakcinával - egyebek mellett ez derült ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) megbízásából végeztek és kedden online sajtótájékoztatón ismertettek.
Fényes Csongor, a 21 Kutatóközpont elemzője a 2020 decemberében és 2021 januárjában végzett felmérés eredményeit ismertetve kiemelte: a pedagógusok biztonságérzete tavaly nagyon alacsony volt.
Az adatok alapján a válaszadó pedagógusok 70 százaléka részt vett a 2020. november-decemberi koronavírus-teszteléseken. A pedagógusok 43 százaléka biztosra ígéri, hogy beoltatja magát valamelyik vakcinával, 36 százalékuk még bizonytalan e téren. Összességében a pedagógusok körében magasabb az oltási hajlandóság, mint a magyar társadalom egészében - mutatott rá a kutató.
Kitért arra is: az őszi Covid-hullámban többen fertőződtek meg, mint tavasszal, a megkérdezettek mintegy 20 százaléka számolt be arról, hogy igazoltan elkapta a vírust.
Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke rámutatott: egyre több pedagógus jelzett kimerültséget és fáradtságot. Kifejtette: a heti 40 órában dolgozó más munkavállalókhoz képest a pedagógusok átlagosan 55 óra felett teljesítenek, és sokszor a járvány miatt megbetegedett kollégákat is helyettesíteni kell.
A PSZ évek óta jelzi a kormány felé, hogy mennyire nagy a leterheltsége a pedagógusoknak, és eközben mennyire alacsonyak a bérek - mondta, felidézve: azt kérték a kormánytól, hogy egyszeri 100 ezer forinttal ismerjék el a pedagógusok rendkívüli erőfeszítéseit; ezt nem kapták meg, de azóta is kérik.
Szabó Zsuzsa szorgalmazta, hogy a pedagógusok az oltási tervben kerüljenek előre, sok a személyes kapcsolat, kiemelten kell kezelni ezt a társadalmi csoportot. "Hihetetlenül fontos", hogy nem szabad tovább terhelni a pedagógusokat és az oktatásban dolgozókat - hangsúlyozta az érdekvédő.
Galgóczi Eszter, a 21 Kutatóközpont elemzője elmondta: a felmérés során arra voltak kíváncsiak, hogy a pedagógusok mit mondanak a járványügyi intézkedésekről, milyen az egészségügyi-lelki állapotuk.
A tanév második félévében az oktatás formáját firtató kérdésre érkező válaszok azt mutatták, hogy a pedagógusok megosztottak, de 56 százalékuk a hagyományos oktatást választaná. Teljes digitális tanrend mellett 19 százalékuk volt - fűzte hozzá az elemző.
Ismertette: 55 százaléknak volt valamilyen informatikai problémája a digitális átállás során, a pedagógusok 27 százaléka mondta, hogy több digitális eszközt csempészne később is a tanítás folyamatába.
Fényes Csongor hozzátette: a pedagógusok 53 százaléka jelezte, hogy éppen elégséges volt a digitális kompetenciájuk; 80 százalék részt vett korábban valamilyen képzésben, de ezt nem tartotta elegendőnek; 7 százalék azt mondta, a munkáját sem tudja elvégezni kompetencia hiányában.
A felmérés szerint a digitális tanrendre való átállás leginkább az idősebb pedagógusoknak okozott gondot. Az átállás emellett azokat a diákokat érintette hátrányosan, akiknek sem az eszköztára, sem a kompetenciája nem volt megfelelő. A gimnáziumokban ugyanakkor a pedagógusok beszámolója szerint a diákoknak nem okozott akkora gondot az átállás, mint a szakiskolákban, szakközépiskolákban, általános iskolákban - közölte az elemző.
