A Megyeházán (leendő otthonában) ülésezett a Creative Region
A „Creative Region – Határtalan fejlődés” program Versenyképességi Munkacsoportjának soron következő ülését kedden tartották, Miskolcon. A szakmai egyeztetést – a koordinációs irodának is helyet adó – Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Megyeházán rendezték meg.
A program alapvető célja Északkelet-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék) infrastrukturális, gazdasági és kulturális fejlesztése, népességmegtartó erejének növelése, valamint versenyképességének erősítése a határon túli magyar lakta területek bevonásával. A szeptember 29-ei egyeztetésen már hat megye vett részt; a korábbi négy északkelet-magyarországi megyéhez Heves és Nógrád csatlakozott.
A megbeszélést Nagy Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg, ahol ismertette a program alapvető irányelveit. Mint mondta, új megközelítésbe helyeznék a fejlesztéspolitikát. – Célunk, hogy az ország valamennyi területe a legerősebb adottságaira építő ágazatok mentén működjön, hogy több lábon álló gazdaság jellemezze az országot. Továbbá cél, hogy a külföldi befektetők számára is jól látható legyen az egyes térségek versenyképessége, és vonzó legyen számukra a befektetési környezet, valamint, hogy a gazdaságfejlesztési zónák között optimális mértékű párhuzamosságok legyenek – részletezte. Kifejtette: elkészült a stratégiai alapdokumentum, most a stratégia véglegesítése a feladat, a munkacsoporti szinten meghatározott beavatkozás és ernyőprojekt javaslatok integrálásával.
A szakmai egyeztetésen Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megye mutatta be tízéves gazdaságfejlesztési tervét, stratégiai irányait.
Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke ismertette a megye 10 éves gazdaságfejlesztési tervét, és azt, milyen lépéseket tettek eddig, illetve mi vár még a megyére. Elnök asszony elmondta, hogy a megye gazdasági teljesítményét a vegyipar, a gépipar, a kohászat és a szolgáltatási szektor határozza meg. – Borsod-Abaúj-Zemplén megye a bruttó hazai termékeket tekintve, országos összehasonlításban, a harmadik helyen áll – emelte ki. Kifejtette továbbá, hogy a legnagyobb foglalkoztató az ipar (a KKV-k). Már az adatgyűjtés időszakán túl vannak, mely során több mint 2600 projekt-, és 88 ernyőprojekt-javaslat érkezett. Az adatok alapján 4 tématerületre (népesség, demográfia; gazdaság; oktatás; kultúra, sport, turizmus) osztották a fejlesztési tervet. Így jutottak el Borsod-Abaúj-Zemplén megye víziójához, ahhoz, mit szeretnének elérni 2030-ra. Céljuk, az innovatív környezet kialakítása a befektetők vonzásához, vállalkozások alapításához és működtetéséhez. Szorosan kívánnak együttműködni a Miskolci Egyetemmel. Úgy vélik, az elérhető és élhető településhálózat támogatja és helyben tartja a szakképzett munkaerőt. Elnök asszony kitért arra is, hogy az agrárgazdaság lehetőségeinek kiaknázása a mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztésével is fontos, valamint a kulturális és turisztikai adottságok koordinált hasznosítása. Továbbá cél a megyei lakosság identitástudatának erősítése.
Öt fő fejlesztési irányt határozott meg a megye:
-
a gazdasági versenyképesség növelése érdekében befektetés-ösztönzés,
-
helyi KKV-k fejlesztése,
-
az alacsony képzettségű és mobilitási nehézséggel küzdő munkaerőre épülő helyi termékek előállításának fejlesztése,
-
a károsanyag-kibocsátás csökkentése, megújuló energiaforrások hasznosításának növelése,
-
turisztikai szolgáltatások fejlesztése.
Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdaságfejlesztési terveiről Páldi Tamás területfejlesztési referens számolt be. Mint mondta, egy versenyképes megye kialakítása a cél, melyhez a közlekedési infrastruktúra, gazdaság, és oktatás fejlesztésére, valamint a turizmus előrelendítésére van szükség. A területfejlesztési referens ismertette a közlekedési infrastruktúra fejlesztési pontjait. – A megye nagytérségi kapcsolatait szeretnénk erősíteni, mert a rendszerváltás után a kedvező közlekedésföldrajzi elhelyezkedés ellenére egyfajta belső perifériává vált. A gyorsforgalmi utak csak napjainkban érik el a megyét – részletezte. Mint mondta: a megyén belüli térségi összeköttetést biztosító főutak fejlesztése is tervben van. Továbbá a belterületi belvízrendezés és az ivóvízhálózat korszerűsítése is fontos szerepet kap a gazdaságfejlesztési programjukban. Kiemelte továbbá, milyen TOP-os pályázatokat nyertek el a 2014-2020-as időszakban.
A munkacsoport szakmai egyeztetése rendkívüli segítséget nyújtott a két, újonnan csatlakozó megye számára: gyakorlati példákon keresztül, két megye eddig elért eredményeit alapul véve teljesebb képet kaptak arról, milyen feladat vár rájuk.
A szeptember 29-én ülésezett Versenyképességi Munkacsoport feladata a gazdaságfejlesztési zóna gazdasági versenyképességének növelését meghatározó javaslatok összefogása.
